Ne tökéletes légy, hanem különleges!

Dundi Angyal

Dundi Angyal

Ezt üzenem a pasiknak, akik átvertek

2016. július 28. - Dundi Angyal

Üzenem a pasiknak, akik átvertek: „Köszi, hogy miattatok egyre jobban nézek ki!”

 A hónap elején egy kifakadással kezdtem (ITT), de úgy néz ki, a befejezés sem lesz kevésbé szókimondó!

Néhány héttel ezelőtt felregisztráltam arra, a társkeresőre, „Ahol komoly kapcsolatok születnek.” Az első héten kövérségem ellenére elég sok levelet kaptam, de nem is mindenkinek válaszoltam. Például, aki külföldön él, azzal eleve elvetélt ötlet ismerkedni – szerintem. Igen, lehet a fejemhez vágni, hogy „Na, a pasik ezért ilyenek, mert a nők mégcsak nem is válaszolnak a leveleikre.” Én azért igyekeztem, jó bloggerként legalább egy levelet írni, akár igen a válaszom az ismerkedési felkérésre, akár nem. De mivel társat keresek, nem levelezőpartnert, ezért úgy gondoltam, hogy inkább találkozzunk, mintsem írogassunk. De hogy ezek a pasik nem akartak találkozni? Ez az első jel. Menekülj, amíg lehet.

Aztán a következő (bocsi, hogy 30 x évesen még vágyom családra, szerelemre. Lehet, hogy naivnak tűnök ezzel a kívánsággal, de egy kos sosem adja fel!), hogy hát, ők nem akarnak semmi komolyat, csak ismerkednek. Oké, van némi igazság abban, hogy egy randi még nem jelent holtomiglan-holtodiglant, nade…. legalább ne vessék el az ötletet, hogy akár valami komolyabb is kialakulhat a dologból.

Bár most itt álljunk is meg egy pillanatra! A negyven körüli pasik elváltak, van gyerekük, és bocs fiúk, de általában eléggé lepukkantak. És még Ti beszéltek nekünk, nőknek arról, hogy nagy a fenekünk, vagy éppen miért nem járunk el 10-12 óra munka+házimunka+gyerekek mellett) edzeni? Egy férfi mit tesz le az asztalra? Pénzen kívül? Ok, a mai világ erről szól. A munka, munka, munka. De ahhoz, hogy két ember együtt legyen, nem munka kell. Legalábbis nem úgy, ahogy azt a férfiak elképzelik. Igenis kell a munka. (Most köveztek meg másodszor, de akkor is leírom). Igenis, nagyon rossz kiindulópont egy kapcsolatnál, ha a férfi munkanélküli! Igen, egy nőnél is az! És bármi történhet. De a férfi a kenyérkereső. De ha még ezt a szerepet is lepattintja magáról…? Akkor minek?

És a lepukkanktság nemcsak a külső elhanyagoltságát jelenti nálam: lepukkant az a férfi is, akivel nem lehet két mondatot beszélni, mert nem érdekli más, csak a sör, a haverok, meg a szex. Az ember társas lény, és a kommunikáció nagyon fontos. Éppen ezért kell beszélgetni, hogy megismerd a másikat. Hogy megkedvelt. Hogy fontosnak érezd. Hogy aztán szeretni tudd. Mert a szeretet az nem arról szól, hogy „Fú, de jó melle van ennek a nőnek, meg kéne dugni.” A szeretet egy kőkemény munka! Mert a kapcsolatokon dolgozni kell. Mert magunkon dolgozni kell. Mindig lehet fejlődni. Mindig lehet jobbá válni. Mert az élet nem a méregdrága autókról és a szupermodell csajokról szól. Azt nem viheted magaddal a sírba! De az élményeket igen! Az érzéseket igen! Az élet a szemünk előtt zajlik – rosszabb esetben. Jobb esetben pedig mi is belevetjük magunkat, és élvezzük. Ízleljük, kóstoljuk, elmerengünk rajta, és igyekszünk szinte minden mozzanatát, minden mellénk szegődő embert minél szebbnek és jobbnak látni. (Harmadik kő.)

Én azt érzem, hogy a mai férfiakon álomkór van. Inkább alszanak, vagy félálomban vannak, ahelyett, hogy kinyitnák a szemüket azokra a nőkre, akik jók és nemcsak azokra, akik szépek. Ez egyfajta depresszió (tudom, mert voltam depis, jónéhány évvel ezelőtt. Rohadt nagy meló kikeveredni belőle, bár nekem sikerült. Mert amikor depis vagy nem érdekel a külvilág. Nem érdekel más. Csak az, hogy túléld azt a napot. És ezek a mai férfiak is csak a túlélésre játszanak. Bevesznek egy drága kapszulát=megdugnak egy jó csajt, aztán másnap már megint újabb kapszula kell.)

 

3 pasi, 3 randi

1. Találkoztam egy olyan pasival, aki bevallotta, hogy van barátnője (mondjuk ez egy másik épületes oldalon volt, mely négybetűs és angolul szerelmet jelent). Elég sokat írkáltunk, meg beszélgettünk, eléggé szimpatikusnak tűnt. Mondjuk az a fránya barátnő nem  hiányzott. De, én kis naiv azt gondoltam, hogy bárkivel el  lehet beszélgetni egy félórát, vagy sétálni a Tisza-parton. Így is lett, de a félórából öt óra lett (kérdem én: Egy férfi miért beszélget egy nővel, amikor tudja, hogy nem fogja aznap megdönteni. Pedig csak ezért van fenn a randioldalon.) Még miközben hazafelé ment, akkor is beszéltünk telefonon is. Sőt másnap is. Harmadnap a barátnőjével volt, akkor le se volt szarva a fejem. Bár ezt gondolhattam. Aztán másnap, hétfőn, ismét jelentkezett. Órákig beszéltünk a cseten… Én kis naiva azt gondoltam: „Talán nem véletlenül szán rám ennyi időt!"

Bár egyről a kettőre nem jutottunk, én elfogadtam, hogy barátkozunk és azt viszont megfogadtam, hogy tovább nem akarok menni. De amikor már több napja szédítik a fejed, akkor egy gyenge pillanatodban lehet, hogy te is engedsz az elveidből. Hát én nem engedtem. A 6. napon, amikor éppen a második randink lett volna egy délután, rettentő lehetetlen időben, természetesen lemondta a találkozót. Mire megkérdeztem, hogy miért? Hát mert ez nem működne köztünk. Magyarán, úgysem adnám be a derekam. Ja, és úgy döntött, hogy megpróbál hűséges lenni? Mivan? Köpni-nyelni nem tudtam hirtelen. Előző nap még ömlengés, meg blabla, ma meg ez.

Kb. 10 percig szarul is esett a dolog (mert igenis, szerintem minden nő fejében már az első néhány beszélgetés után elindul a film a fejében, hogy esküvő, meg család, meg gyerek...). De aztán belegondoltam: én egy ilyen hazudós emberrel szeretnék lenni? Hát hülye vagyok én? Nem vagyok én a saját magam ellensége! És hányszor belefutottam már ilyenbe. (4. kő)

2. Tél volt, nagyon hideg volt, de még egy rohadt kávéra se ültünk be sehová első randin a fószerral. Ezt már eleve annyira megalázónak tartom: ha a férfinek nem jön be a nő, akkor mondja meg, hogy bocsi, nem - aztán ne húzzuk tovább egymás idegeit. Hát ő sem volt a gerincesek csúcsragadozója. A második randit indulás előtt 5 perccel mondta le (pedig reménykedtem abban, hogy jobb lesz, mint az első. Az elsőn ugyanis azt ecsetelte két órán keresztül, hogy milyen szemét az exe, mert nem engedi, hogy velük éljen, hogy minden nap láthassa kislányát. Ehhez képest ő vitte nekik át egy szomszédos városba az ebédet.... No comment.). Aztán meg nem jelentkezett… Síri csönd volt, ami a "Majd hívlak"-ot követte. Kb. egy hónapig. Akkor felhív, hogy "Szia, hogy vagy?" (Addigra már kitöröltem a számát, hirtelen azt se tudtam, ki az.) 10 másodperc alatt megmondtam neki, hogy köszi, hogy hívtál, meg jó volt a randi. Hello. De aztán picit kíváncsi lettem és visszahívtam. A nulláról induló, mínusz egyen tartó kapcsolatba még 2 randi erejéig életet leheltünk. De beülni nem ültünk be akkor sem sehová. Aztán egyszer én, mintha ez volna a világ legnormálisabb dolga, megkérdeztem, hogy

-Hol is voltál te egy hónapig?

-Ismerkedtem.

(Tessék???) Egy széles mosollyal ránéztem, (ami mögé a csalódottságom rejtettem és az elhatározás akkor meg is született bennem. Ennek annyi.) Másnap, mikor hívott már nem vettem föl, és tök tárgyilagosan elküldtem melegebb éghajlatra egy smsben.

 3. A harmadik delikvens is egy társkereső hozadéka. Bár ne lett volna! Én még ilyen ideges és pörgős pasival sosem találkoztam. Bár egy picit önmagam láttam benne, mert nekem is vannak ilyen zizisebb napjaim. Az első randin Szegedtől kb 60 kmre lévő városba mentünk át hamburgerezni. Szőke nő, vagyis én, persze inkább kalandot látott ebben, mintsem átverést. (Csak később jöttem rá, hogy az elvált neje vmivel még mindig sakkban tartja  - az is lehet, hogy el se vált????). Na mindegy jónéhányszor találkoztunk, állítólag külföldön dolgozott, ezért a leglehetetlenebb időben írt pl. a Viberen. Volt, hogy hajnali fél négykor ébredtem arra, hogy jelez a telefon. Egyébként meg 5-kor kelek és tök jól jött volna még egy óra alvás. Na mindegy. Aztán az x-edik randin beadtam neki a derekam. Persze teljesen véletlen a következő randira megsértődött és szakított velem… De érdekes!!! De itt még nem ért véget a történet. Olyan 4-5 hónap múlva írt a blogon keresztül. Hogy "Fú, ő mostmár tök jól van és az exe se macerálja, meg hogy megváltozott és találkozzunk, majd ha jön haza." Bár igyekeztem elhajtani, végül abban maradtunk, hogy két hét múlva keres. Ez volt kb. 2 hónapja…. Köszi. Most én dobom a követ....

Most ezt visszaolvasva, egy lúzernek nézek ki. Vagy nem lehet, hogy inkább a pasikkal van a baj? Hogy azt hiszik magukról, hogy bármit megtehetnek? Hogy szórakozhatnak a nőkkel? Mert a nők úgysem fogják se feljelenteni, se beperelni őket….. Csak telisírják a párnájukat, megrázzák magukat és másnap jobban néznek ki, mint valaha.

Nem emlékszem melyik híresség, de azt hiszem Coco Chanel mondott valami hasonlót:

"Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned."

Hát üzenem minden kedves férfinek, aki eddigi életem során szemét módon kihasznált, vagy becsapott, hogy:

„Köszi, hogy miattad egyre jobban nézek ki!”

 

kozepso-labujj

A bejegyzés trackback címe:

https://dundiangyal.blog.hu/api/trackback/id/tr6116343462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vest 2017.11.28. 21:10:06

Rendben Melinda, én szívesen megválaszolom a kérdéseidet annak reményében, hogy az igazság segít majd neked eligazodni az életedben és talán meg is óv a fenti esetektől a továbbiakban. Ott kell kezdeni, hogy van egy párválasztási stratégia-dolog, amiben a két nem eltér egymástól. Ez részben jó, részben pedig rossz dolog, később ezt kifejtem. Amikor a nők rövid- vagy hosszú távra keresnek partnert maguknak, lényegében(1) nincsen különbség az igényeik, preferenciáik közt. Ennek két következménye szokott lenni: - az egyik, hogy akivel egyszer szakítanak, ugyanahhoz szívesen járnak vissza csak dugni, alkalminak, amolyan egészségügyi szexért is. Gondolom, te is sok példát láttál már erre. Jóval kevesebb lány dug kapcsolaton kívül idegennel, mint ex pasival. - a másik, hogy ha valakivel összejönnek mondjuk Tinderen, szórakozóhelyen, fesztiválon, akkor igen nagy eséllyel akarják majd azt átformálni tartós kapcsolattá rövid idő után. Erre is rengeteg példát tudsz gondolom. A férfiak ezzel szemben rövid távú kapcsolatok esetén finoman szólva sem válogatósak. Sokkal kevesebb tényező érdekes nekik és ezen tényezők sem jelentenek magas lécet. Érthető ez, szexmaximalizálás volna a nemes cél. Ezzel szemben a tartós kapcsolatok terén(tehát ahol nyíltan vagy burkoltan, de benne van a pakliban a házasság, gyerek, örökké együtt elvi lehetősége), ott már a nőknél is válogatósabbak tudnak lenni. Igen komoly elképzelések kerülnek elő mind külső, mind pedig a belső terén, a háziasságot, a libidót, de még a leányzó pedigréjét illetően is. Ennek a fentebbi, a két nem között meglévő különbségnek a jellegzetes végeredménye az, hogy miközben a férfi, ha a próbálkozását, közeledését nem díjazzák, a verdikt azonnali és minden kétséget kizáró lesz a nők részéről(engem még soha nem utasított el nő "kedvesen"), nincs helye semmiféle magyarázkodásnak, relativizálásnak. A vereség ténye kőbe van vésve. Mindeközben a nőknél, elutasítás esetén, hacsak nem nagyon taszítóak a férfi számára, rövid távra megfeleltetnek, sőt a szexig éppen olyan úton viszik el őket, mint amikor szerelmi kapcsolatra vágynak velük(mert a nőkkel sajnos nem lehetnek teljesen őszinték, hisz azzal a szex lehetőségét kockáztatják), viszont a valódi verdikt csak az első/többedik aktus után, mikor lépni kéne a "kapcsolat" irányába a férfinek is, akkor kerül elő. Ezt a megkésve érkező ítélete a nők azonban rendre relativizálni kezdik. Olyan mondatokhoz, aforizmákhoz fordulnak, hogy "nem volt elég érett egy kapcsolatra; gyerek még; túl fiatal volt hozzám, nekem férfi kell; fél az elköteleződéstől; gyáva, szar alak". Ezzel elhitetik magukkal, hogy ami történt, az nem véleményformálás volt vagy lábbal szavazás a férfi részéről, hanem csak annak gyenge jellemére és gyávaságára utaló magatartás, vagyis mondhatni újfent a férfi nem felelt meg a nőnek ekkor sem. Gondolom te se hallottál még nőt úgy nyilatkozni, hogy "a pasi 2 éjszaka után nem keresett többé. Azt hiszem, nem voltam elég jó neki...", esetleg "nem szoptam le, mert én az ilyesmit utálom csinálni, szóval jó eséllyel emiatt sem kellettem neki, de kár...", ugye? A nőkből hiányzik az önreflexió és emiatt ők maguk szenvednek a legjobban.

Vest 2017.11.28. 21:25:34

Part 2 A te 3 esetedben pontosan erről volt szó: hosszabb távra azonnali nemet mondtak, de időben elcsúszva, később közölték csak és akkor sem valami elegáns formában. Viszont nálad némileg súlyosbító tényező, hogy többen nem is leplezték a terveiket(bevallotta, hogy van barátnője; eltűnt, majd szó nélkül előkerült hónapokkal később; a számonkérésre a válasza a legőszintébb trollkodás, miszerint "ismerkedett" másokkal), illetve hogy 3-ból két eset végig se akarta vinni a szexig a dolgot, mert menet közben úgy értékelte, hogy nem éri meg a vesződést az sem. Szóval a kérdésedre a rövid válasz az, hogy sajnos igen, bár nem szándékosan, de a ti szemszögetekből ez szórakozásnak minősül és szemét egy dolog, amin változtatni kéne a férfiaknak, mindazonáltal amelyikünk nem születik a top 5-10%-ba, akikért az összes nő verseng, az egyszerűen nem engedheti meg magának az őszinteség azon luxusát, hogy elhajítsa a potyaszex lehetőségét, amit egy érdeklődést mutató/visszajelző, de "otthonra biztosan nem kéne"-kaliberű lány jelent. Ha és amennyiben a női hozzáállás más volna, pl. nem csak bizonyos nagyon durván válogatott férfiréteg számára volna elérhető a szexbarátság, alkalmi szex,stb., akkor a nyomás alól felszabaduló, magamfajta béták is egyből őszintébben viszonyulnának a nőkhöz, sőt hozzájuk hasonlóan azonnali igen/nem válaszokkal jeleznék, hogy mit is akarnak, nem kéne hazudozni, manipulálni többé. Ez mondjuk a ducikat rosszul érintené, mert noha valóban nemigen kedveltek manapság, legalább a szexhez így is hozzájuthatnak(bizonyos korig), ami azért mégis ad némi tartást az önbizalmuknak, de ha a fenti scenario megvalósulna, még ehhez is jóval kisebb eséllyel jutnának hozzá, cserébe viszont akin érdeklődést látnak, azok jóval nagyobb valószínűséggel lennének őszinték és nem csak gyors kielégülésre hajtanának. Persze mindez csak gondolatkísérlet... (1) A "lényegében" nagyon fontos szó itt, ugyanis elég sok nő kezdi belátni újabban, hogy tartós kapcsolathoz, a megbízható, jeles apaképhez, a sírig tartó párkapcsolathoz némileg le kell adni a mércéből, érdekes módon sokkal jobban, mint egy mezei összedugáshoz való partnerkeresés esetén kéne. Pl. lehet kicsit alacsonyabb, kopaszodó, pocakos, egyszerűbb gondolkodású vagy kevésbé érdekes. Fontos kiemelni, hogy ez vagy-vagy jellegű, tehát ne úgy értsd, hogy mindebben megalkusznak, hanem csak 1-1 dologban, talán kettőben is adott esetben, ha már nagyon pörögne az a biológiai óra. Viszont olyan dolgokról beszélünk, amik a hétköznapi ismerkedés során elképzelhetetlenek volnának a nők számára.
süti beállítások módosítása