Imádom az egyedi dolgokat és trendi kiegészítőket! A kézműves ékszerekbe, táskákba pedig egyenesen szerelmes vagyok! Azokat az embereket is nagyon kedvelem, akik bizonyos fokig érzékenyek és kreatívak - épp csak annyira, hogy művészien tudják leképezni a körülöttük lévő világot. Hartyándi Flóra épp ilyen: trendi, bohókás és kreatív. Flóra nemrég nyitotta meg a webshopját, melyen saját készítésű egyedi, mindennap használható kiegészítőit kínálja. Én pedig kíváncsiskodtam. Róla, nála, tőle... :)
Mesélj egy picit magadról! Hogyan lettél iparművész, hol tanultál? A művészet mely ága vonz? Mit tanultál? Hogy lett belőled művész?
Már óvodás koromban ruhákat terveztem, és minden szabadidőmben valami kis kreáción szüttyögtem kitartóan. Középiskolába felvettek a győri művészeti iskolába textil szakra, ahol a ruhákról átkerült a figyelmem a táskákra. Ez idő alatt volt saját divatbemutatóm és több közös kiállításom, művészeti projektem a barátaimmal. Nagyon jó és aktív alkotóközösségben töltöttem az időm. A tinédzser énemnek a képzőművészeti illetve az iparművészeti egyetem körüli felhajtás rettentően ellenszenves volt, viszont mindenképp Pestre szerettem volna menni továbbtanulni, így kerültem a buddhista főiskolára. Onnan két év után átnyargaltam a Pannónia Filmstúdió kézi animáció rajzoló képzésére. Ez idő alatt már rendszeres munkára is szükségem volt. Középiskolás koromban szerzett gyakorlatoknak hála, művészeti és kulturális rendezvényeken kezdtem dolgozni és mire észbe kaptam már nemzetközi projekteket irányítottam. Több, mint 6 évet töltöttem el főállásban, ebben a szakmában, de ahogy telt az idő egyre jobban zavart, hogy mások művészeti karrierjével foglalkozom, a sajátomra meg szinte időm sincs. Így fokozatosan helyeztem át a hangsúlyokat, és végül letettem a szervezői lantot és megnyitottam a boltomat.
Mi vagy ki inspirálja a munkáidat?
Mindig van valami a fejemben, amiről eszembe jut valami ötlet. Hallok-látok valamit, amit tovább gondolok. Szeretem megfigyelni a környezetemet, de egy-egy alapanyag is be tudja indítani a fantáziámat. Viszonylag automatikusan működik ez. Nem szoktam ötlet nélkül üldögélni, inkább az a nehéz, hogy mikor melyiknek álljak neki.
Mi a kedvenc anyagod?
Nincs igazán kedvenc anyagom, inkább az izgalmas párosítások hoznak lázba, a természetes és a mesterséges anyagok találkozása, vagy amikor szokatlan, más szakmához köthető anyag van átemelve, mint a virágkötöző drótból szőtt táskám, aminek az alapja zsákvászon.
Mennyire könnyű, vagy nehéz ma Magyarországon művészként boldogulni? Van-e valaki, aki támogat?
A mostani kezdeti szakasz egyértelműen nehéz, de remélem, ahogy telik az idő ez változni fog. Meg kell találjuk egymást a célközönségemmel, az együttműködő partnerekkel és a támogatókkal, ami nagy kitartást igényel. Nem könnyíti meg a dolgot, hogy ma Magyarországon minden Budapestre koncentrálódik. Néha az az egyszerű dolog, hogy én vidéki székhelyű vagyok már hátrányt jelent. De ennél nagyobb terhet jelent az érzelmi oldala a dolognak, amin szerintem mindenki keresztül megy, aki arra adja a fejét, hogy saját alkotásait kezdi árulni, és ez független várostól, országtól, kontinenstől. Meg kell tanulni kezelni a megnövekedett pozitív-negatív kritikákat; tudni kell úgy tekinteni a termékeidre, mintha azt más készítette volna, meg kell tanulni kezelni a vásárló típusokat, a föld alól is előkerülő ismerősöket, akik kedvezményre számítanak stb. Egy biztos, egészen más eladni egy olyan dolgot, amit te készítettél, tegyed azt bárhol... Hál’ Istennek a családom és a közeli barátaim, nagyon drukkolnak nekem és amiben tudnak segítenek.
Vannak díjaid. Mesélnél ezekről?
Egy évembe telt, mire oda jutottam, hogy megnyílt a bolt. Az előkészületi időkben sokáig volt még főállásom, így a szabad időmben tudtam csak készíteni az alap készletet, intézni a hivatalos ügyeket. Régebben sosem próbáltam versenyezni, valahogy nem érdekelt, de ebben az időben, hogy ne lankadjon a lendületem, és hogy legyen valamiféle külső visszajelzés, elkezdtem pályázgatni és nagyon rákaptam az ízére. Két komolyabb eredményem volt ez idő alatt:
- A francia székhelyű Meati Fashion szervezet pályázatán első helyezést ért el ’Under the Skin” grafikám.
- A kanadai SWAG divat versenyre hordható, de szokatlan anyagból készült ruhákkal lehetett pályázni. Én plüssből és giccses kínai boltos festményből varrtam meg a ’Pets and Beats’ nevű ruhát, ami végül kiválasztásra és így kifutóra került Kanadában. Mostanság nem volt időm újabb plusz kihívásokra, de amint szabadulnak fel energiáim újra belevetem magam a pályázgatásba, versenyzésbe.
Mióta működik a webshopod és miket árulsz rajta?
1 hónapja nyitottam meg az online boltocskámat. Vannak táskák, ékszerek, papír holmik, lakás- és party dekorációk és babaholmik. Fokozatosan duzzasztom a kínálatot, szeretnék esküvőhöz kapcsolódó dolgokkal és többféle gyerek holmival előrukkolni a közeljövőben. Mindemellett vállalok egyedi megrendeléseket is, nemrégiben épp háziállatokat kellett noteszre és párnahuzatra varázsolnom, aztán esküvői gyűrűpárnát készítettem.
Miket szeretsz készíteni?
Leginkább táskát szeretek készíteni, de most nagyon rákaptam az ékszer-készítésre, ami pozitív meglepetés saját magamnak is. Nagyon szeretek feldíszíteni dolgokat, így dobozok, párnahuzatok, noteszek, textilek… mind-mind „áldozatul” esnek ennek a szenvedélyemnek. Az is nagyon lázba bír hozni, ha valami izgalmas megrendeléssel állnak elkeresnek meg.
Egyedi dolgokat is készítesz?
Igen, egyedi dolgokat készítek. Amikből több darab van, azok sem tökéletesen egyformák. A kézi készítés miatt mindenképp vannak eltérések, ha aprók is. De tudatosan is az egyedire koncentrálok, mi emberek se vagyunk egyformák, akkor a dolgok, amiket hordunk miért legyenek?
Könnyen megválsz a műveidtől?
Igen, mivel az ötletek megvalósítása izgat igazán. Így mikor kész vagyok, örülök neki egy leheletnyit, majd félreteszem, hogy nekiállhassak a következőnek. Viszont azt nagyon élvezem, mikor gazdára találnak! Akkor úgy érzem kerek a világ. Én jól éreztem magam, míg csináltam, valaki más meg jól érzi magát mikor viseli, használja. Tökéletes! Talán attól a pár dologtól nem válnék meg szívesen, amit magamnak készítettem.
Van-e valamilyen álommunkád? Vagy terved, amit el szeretnél érni?
Egy tengerparti műhelyboltot szeretnék, helyes turista városkában, ahol van művészeti, kulturális élet. A boltban legyen alkalmas tér foglalkozásokat tartani – jövő év elején végzek szocio- és művészetterápiás csoportvezetőként, jó lenne a tudásom alkalmazni. Illetve nagyon szeretném, ha lenne egy-két munkatársam is addigra. Sokkal jobb együtt dolgozni másokkal, mint egyedül. Ha többen vagyunk, lehet projekt munkákat is vállalni, akár rendezvény szervezést-dekorálást, akár szociális témájú programokat, gondolok például az óvoda falát mintásra festeni típusú ügyekre. Persze az koronázná meg ezt az egészet, ha mindeközben a szakma is számon tartana nemzetközi szinten.
Flóra ékszereiből, táskáiból, papíráruiból a shop weboldalán csemegézhetsz.
