Hirtelen 40. Ez változott bennem és körülöttem...
Hát igen, napok választanak el attól, hogy betöltsem a 40. életévemet. Amikor volt egy kis időm, próbáltam átgondolni, mi is történt eddig 40 évem alatt, és mi is fog történni az elkövetkező 40-ben. Szóval így jutottam el idáig.
Hibáztam.
Igen, hibáztam: mert voltak olyan emberek, akikben megbíztam, pedig nem kellett volna és voltak olyanok, akik viszont a bizalmatlanságom miatt zártak be és a "nagy találkozás" elmaradt.
Hibázni fogok.
Valószínűleg Ezután is lesz olyan, hogy rossz embereknek szavazok bizalmat, de persze egyre kevésbé. Merthogy idősebb, okosabb, érettebb és tapasztaltabb vagyok.
Élveztem.
Igen, élveztem az életet. És néha még el is engedtem magam. Lehet, hogy kontrollmániás vagyok, ezért nagyon-nagyon ritkán tudok önfeledten, minden körülményről elfeledkezve, csak a pillanatot megélve boldognak lenni.
Élvezni is fogok.
Legalábbis remélem, hogy a következő 40-50 évben lesznek olyan pillanatok, amikor mindenki másról, de leginkább önmagamról, a kötelességeimről és körülményeimről elfeledkezve át fogom élni a szép pillanatokat és nem azon fogok kattogni, hogy kihúztam-e a vasalót?
Szerettem.
Szerettem és talán még szerelmes is voltam. Nem egyszer, nem kétszer. És imádtam szerelmes lenni: amikor éjjel-nappal csak vele szeretnél lenni, bármit mondd, te készpénznek veszed, a föld felett jársz repülsz 30 centivel. Kibékülsz önmagaddal, a kilóiddal és a világgal is.
Szeretni fogok.
Az elkövetkező 40-50 évben is lesz olyan férfi az életemben, aki vagy az első pillanatban levesz a lábamról, vagy addig jár a nyakamra (tudtom nélkül - mert ugye legtöbbször nem veszem észre, ha valakinek bejövök, mégha kiszúrja a szemem is az .... eset.) És igen. Bízni fogok benne, adni fogok neki magamból, és magamnak is adni fogok magamból, töltődni fogok ebből az érzésből.
Őszinte voltam.
A horoszkópom szerint nem vagyok egyszerű eset, azt mondják, hogy önző, kitartó, céltudatos és szenvedélyes nőszemély vagyok. A hazugságot semmilyen formában nem viselem el. Még a kegyes hazugságot sem. Éppen ezért, (sajnos - ebben a világban pedig hasznos lenne), sosem tudnék hazudni. És nem is hazudtam sosem.
Őszinte leszek.
Lásd az őszinte voltam bekezdést. :) Azonban annyival kiegészíteném, hogy manapság és a jövőben is, inkább leharapom a nyelvem az őszinteségi kirohanásaim előtt. De csak azért, hogy ne adjam ki az ütőkártyáim azoknak, akik kétszínűek, napraforgók, pletykásak és álérzékenyek.
Érzékeny voltam.
Bár szenvedélyes, szókimondó vagyok, voltam, és ezzel a vehemenciával sokakat megbántottam. Azonban, mikor ezt az orrom alá dörgölték, nem esett jól. Volt, hogy ezt látták rajtam mások, volt, hogy egy érzéketlen és erőszakos perszónának tartottak. Coming outolok: attól még, hogy survivor vagyok, azért engem is meg tudtak mások bántani.
Érzékeny leszek.
És egyre inkább annak érzem magam. Biztos ez a korral jár, de bármilyen depis, vagy épp csöpögős love story-n el tudok pityeredni. Emellett, minél érettebb vagyok, annál érzékenyebb is. Empatikusabb vagyok mások problémáira, bánatára, vagy épp örömére.
Fontosnak tartottam a családot.
Sajnos ez nem teljesen igaz. Mert valahogy mindig kivülállónak éreztem magam. De ennek okára mégnem jöttem rá, majd talán később. Azonban mindig körbevett egy puha meleg takaró, amely olyan, mint egy ölelés. Mert a családom burokban tartott. Karonfogott, és a szüleim, a nagyszüleim és mindenki más mindent megadott nekem. Nagyon köszönöm nektek!
Fontosnak tartom a családot.
Mindig, minden körülmények között. A család a legeslegfontosabb dolog a világon. Mert ők azok, akik annak ellenére, hogy újszülöttként magatehetetlen vagy, akit életben kell tartani, aztán egy kis HP vagy, vagy éppen egy egy dühöngő kamasz, majd egy igazi, felnőtt nő, akinek azért szüksége van anyára, apára, nagymamára, tesóra.... szóval mindenkire. És nemcsak a "saját" családjára.
Hittem.
Mindig hittem magamban, hittem abban, hogy karriert fogok építeni, hogy akár még híres is leszek, sikeres és gazdag.
Hiszem,
hogy az eddig megtett utam nem volt hiába, és a sok munka, túlóra, idegösszeomlás, kimerültség nem volt hiába és el fogom érni azokat a célokat, amelyek elérése a legnagyobb örömet és boldogságot fogják okozni.
Hibáztam, élveztem, érzékeny voltam, őszinte voltam, szerettem, hittem és fontosnak tartottam a családot.
És negyvenesként? Hibázni fogok, élvezni fogok, érzékeny leszek, őszinte leszek, szeretni fogok és hinni fogok.
Nálad mi változott meg, amikor 40 éves lettél?
Kézzel készített, egyedi kendő. kép: Kapronczay Éva, Selyemkendők
kép: RM Ékszer
kép: nlcafe
kép: pixabay
kép: nlcafe
