Ne tökéletes légy, hanem különleges!

Dundi Angyal

Dundi Angyal

Tisztázzuk végre: mi is a pamut valójában?

2018. április 22. - Dundi Angyal

Ebből készül a ruhád I.

A pamut

Éppen egy webshop hálóingjeit böngésztem, amikor is ránézésre nem tudtam eldönteni, hogy az adott darab megfelel-e, vagy inkább mégsem veszem meg. És mivel se tapintani, se megnézni igazán nem lehet az internetes holmikat, a "címke" alapján mégis beadtam a derekam, mert úgy véltem, hogy megfelelő lesz, mert az anyaga "jó". Pedig nagyon nem mindegy, hogy milyen anyagból készült az az öltözék, amelyet viselünk.

 

 

A textíliák nyers- és alapanyagait az alábbiak szerint osztályozhatjuk:

1. Megjelenésük alapján:

  • szálak (pamut,. gyapot, hernyóselyem)
  • rostok (len, kender)

2. Eredetük szerint:

  • természetes (a természetből származóak: len, gyapjú, hernyóselyem....)
  • mesterséges

- természetes alapúak : alapanyaguk a természetben megtalálható (viszkóz)

-mesterséges alapúak vagy szintetikusak

Mindegy egyes csoportnak vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik, és azért, hogy még jobb tulajdonságokkal rendelkezzenek, keverik a szálakat.

 

Természetes szálasanyagok

A természetből származó szálasanyagok a következők lehetnek:

1. A növényi eredetű szálasanyagok

- Magszálak, azaz a növények magján nőtt szálak. Ilyen például a pamut.

- Háncsrostok, amelyek a növények szárában találhatók. Ilyen például a len, a kender vagy a juta.

-Levélrostok, mint nevük is mutatja, a növények levelében találhatók, mint például a szizál.

- Gyümölcsrostok. Ilyen a kókuszdió héjából nyerhető rost is.

2. Az állati eredetű szálasanyagok

- A szőrök, például gyapjú, moher (a moherkecske szőre), kasmír (a kasmírkecske szőre), teveszőr, angóra (az angóranyúl szőre), lószőr.

- A mirigyváladékok; ilyen a hernyóselyem vagy a pókselyem.

3. Ásványi eredetű szálasanyagok.

-Ezeket a szálasanyagokat az azbesztből és a bazaltból nyerik. (Az azbesztet egészségre ártalmas volta miatt ma már egyre kevesebb helyen
használják.)

Természetes anyagok legfontosabbjai:

– Pamut (cotton, baumwolle)
– Len
– Gyapjú (wool)
– Hernyóselyem (silk)

 

A pamut

Mit kell tudni a pamutról?

A pamut nemzetközi jelölése:

big_Cotton-Sign01.gif stilusmentor.hu


Gyakran nincs benne ez a logo a termékben, hanem kiírják, hogy pamut, cotton (angolul), coton (franciául), baumwolle (németül).

 

Mi a pamut valójában?

A pamut a gyapotnövény magjai körül található finom szálak halmaza. A gyapotszálat a textiliparban a leszedést és a szálaknak a magoktól való elválasztását (egrenálás) követő állapotától nevezik pamutnak. A gyapot az egyik legősibb növény, amelyet az ember termeszt.

 

Így lesz a gyapotból pamut

A gyapotszedés több ezer éven át a legutóbbi időkig kézi munka volt. A felnyílott tokokból a magvas gyapotot kitépik és zsákokba gyűjtik. A gépi szedés csak az előző évszázadban alakult ki és terjedt el. Ezután a magvas gyapotot meg kell tisztítani a szennyeződésektől, majd a szálakat le kell választani a magokról (ez az egrenálás művelete), óvatosan, hogy a hogy a szálak a lehető legkevésbé sérüljenek, majd a magtalanított szálakat – amelyeket ettől a lépéstől már pamutszálaknak neveznek – szállításra alkalmas módon bálákba kell csomagolni. Az egrenálás után a magon maradt pihék (egészen rövid szálacskák) leválasztását külön végzik. 100 kg magvas gyapotból átlagosan mintegy 32 kg pamutszál, 1 kg pihe és 66 kg mag nyerhető; a többi rész hasznosíthatatlan. A pamutszálak feldolgozását végzi a textilipar - ebből készül a fonal. A pihéből vatta és cellulóz készül, a magból étolajat és ipari olajat sajtolnak; a sajtolás után fennmaradó olajpogácsát takarmányozásra és trágyázásra használják.

 

Pamut (gyapot) történelem

A gyapot egyike a legősibb növényeknek, amelyet az emberiség termel. A Mexikói barlangokban talált leletek alapján már 7000 éve is használták, de Indiában is már többezeréves múltra tekint vissza története. Peruból is származnak nyomok, amelyek azt mutatják, hogy ismerték és használták a pamutot. A spanyolokhoz Mexikóból, Mezopotámiába, Egyiptomba, Görögországba Indiából jutott el i.e. 2000-es években. Ismert volt a gyapotnövény Kínában, Japánban is. Az ókori Rómában is kedvelt anyag volt, míg Északra a 13. században jutott el.

Amerikában Dél-Karolina, Georgia, Virginia területén folyt gyapottermesztés, melynek szomorú apropója, hogy a rabszolga-kereskedelem emiatt érte virágkorát.

Az ipari forradalom nagyon sokban megkönnyítette a gyapot feldolgozását, a pamutgyártást is: Arkwright 1767-ben találta fel a fonógépet, Whitney 1793-ban az egrenálógépet, majd 1815-ben Cartwright megalkotta a mechanikus szövőgépet. Az angol pamutipart már nem a brit gyarmatokról, hanem Amerikából szerezték be a 19. századtól kezdve.

Míg az észak-amerikai déli államok elsősorban gyapottermesztésre rendezkedtek be, a pamutfeldolgozó ipar inkább az északi államokban alakult ki. A déli államok a termelt gyapotot főleg Európába importálták, így az északi amerikai államok számára nem volt elég a nyersanyag. Ez volt egyik oka az északi államok győzelmével végződött amerikai polgárháború (1861–1865) kitörésének. (Kedvenc könyvem/filmem is erről az időszakról, illetve ennek felszámolásáról szól, a történet 1861-ben indul: Elfújta a szél).

 

Miért szeretjük a pamutot?

A pamut csak picit nyúlik, nagyon gyűrődik, ezért vasalást igényel, cserébe jó a nedvszívó képessége. Könnyen színezhető, festhető. Elektrosztatikusan kevéssé töltődik fel. Kellemes viselet, jól szellőzik. Jól mosható (főzhető is), bőrbarát.

 

A pamut kezelése

Géppel mosható, lúgos mosóporral, de akár szappanoldattal is. Fertőtleníthető és fehéríthető. Ezen kívül a centrifugálás és a vasalás is megengedett. Szárítható. Nehezen szárad.

 

Amihez legtöbbször pamutot használnak:

fehérneműk, babaruházat, felsőruházat, lakástextil, varrócérna.

 

Érdekességek

- Az, hogy a ruházatunk nem 100% pamutból készül, nem akkora probléma. A textiliparban dolgozók igyekeznek a legoptimálisabb anyagokat előállítani, amitől kezelhetőbb, kényelmesebb, jobb tulajdonságokkal fog rendelkezni az anyag, más alapanyaggal keverik a szálakat.

- "pamutpróba". Az anyagismeret órák egyik legizgisebb része az, amikor "égetési tesztet" végeznek az anyagon. Pamuttal van dolgunk, ha gyorsan, nagy lánggal ég, majd izzik. Ami marad: szürke hamu, amelynek olyan a szaga mintha papírt égettünk volna (mivel cellulóz az összetevője).

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=kb4tCcnA6jo[/embed]

- ez is pamut (ha a boltban az alábbi elnevezésekkel találkozol, az is pamut - inkognitóban): pamut batiszt, puplin, kordbársony, damaszt, denim, farmeranyag, frottír, gabardin, karton, muszlin, oxford, bársony, flanel, bolyhos flanel, düftin, lepedővászon, pamut-krepp stb.

-a 100%-os pamutszövetek beavatáskor mindkét irányban, akár 7-10%-ot is zsugorodhatnak. Ha varrni szeretnénk belőle, ezt a természetes adottságot vegye mindig figyelembe!

forrás: wikipedia, stílusmentor, Friedrichné Irmai Tünde, Bodor Éva

A bejegyzés trackback címe:

https://dundiangyal.blog.hu/api/trackback/id/tr9016344016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása