Bzzzzzzzzzz.
Hétfő reggel, 6 óra van. Résnyire nyitom a szemem, miközben az órát lenyomom. Oldalra pillantok: a párom édesdeden alszik, hagyom, hadd pihenjen még, amíg a kávét el nem készítem. A gyerekek is alszanak még, őket is csak később ébresztem.
Kimegyek a konyhába, megfőzöm a kávét. Kiöntök magamnak egy bögrébe. A konyhapultnál fogyasztom el, mert így láthatom a hűtőre kitett, a nyaraláson készült családi fotókat. A Balcsin készültek tavaly nyáron.
Egyébként egy 3,5 éves fiam és egy 2 éves lányom van. A férjem, mérnök, sokat dolgozik, de mivel elég későn jöttünk össze, ő is nagyon fontosnak tartja a családot. 6 éve vagyunk együtt és már az első pillanatban egymásra hangolódtunk. A gyerekek elég gyorsan jöttek, legalább nem volt időm gondolkodni. Azt hiszem most jól érzem magam. Giccsesen akár boldognak is mondhatnám magam. :) De én szeretem a giccset! :)
A férjem egy szuperjó pasi:
A gyerekeim tökéletesek:
Az otthonunk gyönyörű! A Rózsadombon lakunk, a lakásunk gyönyörű. Egy neves dizájner tervezte meg, de mostanában én szoktam otthonosabbá tenni. Sok hasznos cikket találok a témában a cafeblog.hu-n, ahol a lányok nagyon ötletes otthonszépítő tippeket osztanak meg a hozzám hasonló nyitott és érdeklődő olvasókkal. :)
Az alakommal nincs semmi bajom, amikor leadom a gyerkőcöket az oviba, eljárok edzeni, így tök jól tartom a formám. A pasik még mindig megfordulnak utánam (majdnem 40 évesen, két gyermek szülése után.
A bambulás után beviszem a kávét a páromnak, és egy puszi kíséretében felébresztem. Még 6 év után is nagyon kívánjuk egymást és.... Na de most erre nincs idő, kelni kell! ;-)
Aztán felébresztem a gyerekeket. A fiam, Barni egy komoly legény. Szerintem ő rámütött: szőke fürtjeivel mindig mindent úgy mond el, mintha ez lenne az élet legnagyobb igazsága. A húgát imádja, és mindig tuti védelmező báttyként viselkedik a húgával, Lucával. Luca egy cserfes, tipikus kislány. :) Folyamatosan beszél, folyamatosan pörög. Mindig vidám. Imád babázni. Az ovit is nagyon szereti, úgy érzi magát, mint egy kis királykisasszony. És az is! :) Hát igen. Mindig azt hittem, hogy én majd tök szigorú leszek a gyermekeimmel. De nem! Totál elkényeztetem őket. De annyira örülök annak, hogy az életem ilyen gyönyörű! Mindent megkaptam, amit szerettem volna.... Köszönöm Istenem!
Na, megmosakszunk a lurkókkal és felöltöztetem őket. Közben apa is készülődik. Ez a férfi az, akire mindig is vágytam: megbízható, udvarias, kedves, figyelmes, ugyanakkor határozott, férfias, szorgalmas. Nagyon ó a humorérzéke, rengeteget nevetünk.
3/4 óra alatt elkészül a család, felpakolom őket szendviccsel, és apa elviszi a gyerekeket az oviba. Én addig rendet rakok a lakásban, elmegyek edzeni, bevásárolok, a lakást díszítgetem, közben pedig készülök a vizsgára. Marketinget tanulok (ha sikerül, ez lesz már a többedik diplomám). Amikor eljöttem szülni, HR-esként dolgoztam, de nem biztos, hogy oda szeretné visszamenni majd a gyes, gyed letelte után. Az is lehet, hogy még egy gyereket bevállalok :)
Délután én megyek a kicsikért, mert apa tovább dolgozik. Hazafelé még játszóterezünk egyet. Közben nagyon sokat beszélgetek a srácokkal. Annyira imádom az optimizmusukat, a világlátásukat és azt, hogy nagyon kedvesen fejezik ki a szeretetüket irányunkban.
Amikor hazaérünk megfőzöm a vacsit, fürdés, egy kis mesenézés (nem a tv-ben látható meséket nézik, hanem Süsüt, Mazsolát, magyar népmeséket... az ilyen transzformeres izéket nem kedvelem). Van, hogy én olvasok nekik. Imádom a nap ezen részét: a vacsit együtt fogyasztjuk el: apa, anya, gyerekek. Sokat beszélünk, sokat nevetünk. Minden olyan idilli!
Este 8-9 körül megfürdetem a kicsiket és lefektetem, majd a párommal beszéljük át a napi történéseket. Ha nagyon fáradtak vagyunk gyorsan lefekszünk aludni, de van olyan is, amikor hajnali nevetünk, vagy szeretjük egymást. Aztán elálmosodunk, és alszunk....
BZZZZZZZZZZZZ..
Csörög a vekker. Kinyitom a szemem. Egyedül fekszem az ágyban.. illetve a macskámmal. Hétfő reggel 6 óra. Félálomban kicsoszogok a konyhába és megfőzöm a reggeli kávét. Miközben kortyolom a gőzölgő nedüt, az asztalon hagyott utazási katalógust nézegetem. El kéne menni kipihenni magam: napi 8 óra munka, plusz egy félállás, meg a tanítás, meg a blogolás... Kb. heti 70 óra munka.... Megérdemlem, hogy egy kicsit kirúgjak a hámból.... Bár nem győzött meg ez a katalógus: mindenhol pici gyerekes családok, vagy szerelmes párok... Én meg egy szingli harmincas vagyok. Mindegyik modellalkattal virítja a legszélesebb mosolyát. Én meg se modellalkatú, se túl vidám nem vagyok. Főleg így hajnali hatkor.
Viszont nem hagyom, hogy ezek a nehezítő körülmények elvegyék az életkedvem. Ugyanis az élet gyönyörű:
- egészséges vagyok
-van otthonom
-van egy szerető családom (felmenőim, plusz a húgomék a gyerekekkel)
-van munkám
-blogolhatok
-vannak rendkívüli, kedves, megbízható barátaim
-vannak terveim, céljaim, álmaim
-hiszek magamban, az emberekben, a pozitív hozzáállás teremtő erejében
-a vonzás törvényében
-Boldog dundi szingli vagyok és élvezem... :)
Te se add fel! Álmodd meg az életed, aztán pedig éld meg az álmod! :)
Kövess a FACEBOOK-on is!