Tegnap bulizni voltam.... Bár nem volt egy olyan pasi se a diszkóban, aki bejött volna, azért jól esett volna, ha valaki legalább próbálkozik.
A barátaimmal beszélgettünk, mikor az egyik pasi végre, kb. fél év után őszintén válaszolt a kérdésemre: Mi a baj velem? (Hogy nem sikerül normális párt találnom?) A válasza sokkolt, de próbáltam nem engedni magamnak, hogy kiakadjak rajta: "Hááát. Valószínűleg azért, mert a pasik 95%-a a vékonyabb nőket részesítik előnyben... Ha lefogynál 20 kg-t, akkor le se bírnád vakarni magadról a pasikat."
Először nem akartam hinni a fülemnek. :( De igen, tényleg komolyan mondta. Kell az embernek ellenség, ha a barátja lekövérezi? Én próbáltam "megvédeni magam" (de miért kéne?), hogy így is szoktak odajönni a pasik. Meg hogy és akkor mi van a kisugárzással?
A válasz megint lesújtó: "Itt van pl. a fiam, aki 130 kg, és még sosem volt barátnője. Ennek ellenére a 60-70 kilós haverjainak mindig van barátnője."
Bár sokkolt ez a beszélgetés, igyekeztem megtalálni benne a pozitívumot - még keresem... ;-) Illetve de. Eddig nem vettem tudomást arról, hogy azok a nők, akik több kilósak, mint az ideális, mennyire ki vannak szolgáltatva az ideális nőt kereső férfiaknak. Eddig lehet, hogy vak voltam és nem akartam elfogadni ezt az elutasítást és negatív megkülönböztetést. Pedig már ért a súlyom miatti atrocitás, de én akkor tudatosan nem vettem fel.
Egy állásra jelentkeztem, valami asszisztens-jellegűre. Ennek kb. 10 éve... És azért utasítottak el, mert vékonyabb lányt keresnek (akkor átlagos súlyú voltam: 165/53 kg). Utólag már nem bánom, csak a fenti szituáció után kicsit más színben látom a dolgot. Ott legalább behívtak. De már kutatások folynak arra vonatkozóan, hogy egy álláspályázatnál, ha a fotón látják, hogy a jelentkező túlsúlyos, sokkal könnyebben kiszelektálják.
Aztán itt van az ideális nő mítosza: aki ugye homokóra-alkatú (90-60-90). De mi van akkor, ha nekem is homokóra alkatom van, csak épp az a bizonyos 70% nem 90-ről indul. Vagyis 120-84-120 már nem jó? Egyébként pedig a "tökéletes test a gömb". :)
Sokan azt gondolják és mondják is, hogy a kövérek lusták, ezért maradnak kövérek. Hát köszönöm szépen! Nem hiszem, hogy ha bárki elmegy reggel hétkor dolgozni és este fél 8-kor ér haza, akkor még utána van kedve ugrabugrálni valami tyúk tornájára. Viszont egy félórás séta hazafelé lecsendesíti az elmét, átmozgatja a testet és felüdíti a lelket.
A kövérek csak zabálnak! Ez most komoly? Életemben már jópár fogyókúrát kipróbáltam, volt is eredménye: többször fogytam 20-30 kilót, de mind visszajött. (Pedig gyerekkoromban megfogadtam, hogy én soha az életemben nem fogok fogyózni: anyukám és a nagyim állandóan fogyóztak... persze túl sokat nem sikerült egyik kúrával se leadniuk... Ezért nem akartam én is ebbe ördögi körbe kerülni). A jojó-effektus során, az ember kiéhezteti a szervezetét, utána még többet kezd el raktározni... A másik ok, hogy a fogyókúra csak ideig-óráig működik. Ha nem váltasz életmódot, akkor kidobott pénz az a sok biocucc, amit megveszünk. A kulcs az életmódváltás! A rendszertelen étkezés is hízást okozhat és nálam ez is közrejátszott.... Tehát szigorúan tartsd be a napi 4-5 étkezést, többször, kisebb adagokat egyél!
Dundi szépségversenyek. Néhány hónapja nagy port kavart Schobert Norbi kirohanása a molett szépségversenyek ellen: „Itthon és a világban elindultak a plus size szépségversenyek. A cél az, hogy elfogadtassák a nőkkel, az obesitas, 30-40-50 kiló testzsír felesleg is szép, vonzó, sőt egészséges is lehet. Nyugodtan ehetünk sültkrumplit fantával, nápolyit vattacukorral, az objektív szépség és egészség nem szenved károkat. Edzeni sem kell! Több kérdés van bennem: Igazuk van? Esetleg bohócot csinálnak a testileg és lelkileg sérült nőkből? A magamutogatás és a többség igazolja századunk legsúlyosabb életmód betegségét?” Ez felháborító! Norbi elfelejtette már, hogy ő is duci volt gyerekként? És ő kétpofára zabálta sültkrumplit? Meg szerinte egy vastagabb nő csak testi-lelki sérült lehet? És mi van azokkal a társadalom által normálisnak mondott szépségkirálynőkkel, akik a sok atrocitás, majd a pixisből való kiesés után öngyilkosok lettek, lecsúsztak? Hallottál már olyat, hogy egy molett szépségverseny-győztes nő (vagy, aki nem nyert) bánatában feladta az életét? Hát én nem! Emiatt mondhatod, hogy a kövérek önzőek.... De az miért baj, hogy szereti magát az ember (lánya)? ((Már csak azért is jelentkezem egy duci szépségversenyre....))
Igen, lehet, hogy valakinek nagyobb a feneke, a hasa.... De ez nem jelenti azt, hogy ő rosszabb ember, mint a másik. A szemünk egy érzékszerv. Tehát igen, lehet, hogy vannak pasik, akik iszonyodnak a kövér nőktől. Ezt teszteltem is: felregisztráltam egy társkeresőre és csevegni kezdtem pasikkal. Fotót direkt nem tettem föl. Amikor megkérdezték milyen a testalkatom, ha azt mondtam, hogy molett, duci, dundi, akkor még csak-csak elbeszélgettek velem. De amikor konkrétan azt mondtam, hogy kövér vagyok, akkor azonnal (volt, hogy köszönés nélkül) otthagytak. Pedig az a szó, hogy "kövér" eredetileg nem volt ennyire negatív. Csak ahogy egyre többen használták, egyre negatívabb lett a kicsengése.
DISZKRIMINÁCIÓ. Igen, direkt nagy betűkkel írtam, mert megalázónak tartom ezt a hozzáállást! Három diplomám van, több munkát is végzek, blogot írok, szóval hatékony és aktív életet élek, és mégis csak egy dagadt nő lennék?